A gyógyszer betegség esetén orvosság, de minden maradéka méreg
2006-08-10
A humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésérõl szóló 20/2005. (VI. 10.) egészségügyi miniszteri rendelet intézkedik a lakosságnál felhalmozódott, valamint a gyógyszertárakban lejárt vagy fel nem használt gyógyszerek begyûjtésérõl és kezelésérõl.

Mindennapi életünket szabályozó és korlátozó intézkedések keretei között éljük, hiszen a szabadság nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindent szabad. Az egyén szabadsága addig terjed, amíg azzal embertársainak életét kedvezõtlen irányba nem kényszeríti.
A gyógyszerhulladékok kezelésérõl intézkedõ törvény elismeri az ember személyes jogát a gyógyuláshoz szükséges gyógyszerekhez. Egyúttal korlátozza és ösztönzi a fel nem használt gyógyszerek szakszerû kezelését annak érdekében, hogy a háztartási hulladékon keresztül ne veszélyeztesse többi embertársának az egészségét.
Környezetünk károsodásának látványos következményei, hogy naponta 140 faj tûnik el az élõvilágból, tarolnak a daganatos megbetegedések, a fejlõdési rendellenességek, a hormon-, immun és idegrendszeri károsodások, az örökítõképesség-károsítás és folytathatnánk az elkeserítõ példákat tovább.
Az élõvilág szempontjából a legjobban károsító anyagok egyik csoportja a mesterséges kémiai vegyületek. A szintetikus molekulák és vegyszerek az emberiség javát szolgálják, de csak abban az esetben, ha meghatározott célra és meghatározott mennyiségben kerül alkalmazásra.
A tévedés lehetõsége még ebben az esetben is fennáll, gondoljunk pl. az évente kivonandó mezõgazdasági vegyszerekre.
Maga a gyógyszergyártás folyamata is sok káros melléktermék létrejöttével jár, de a keletkezõ káros anyagok semlegesítése szigorú elõírási szabályai szerint, maradéktalanul megtörténik.
A lakosságnál fel nem használt gyógyszerek viszont a csatornalefolyókban és a háztartási szemétbe kerülve jelentõs környezetkárosító hatással rendelkeznek, míg ártalmasságukat a mennyiségük csak fokozza.
Ismert tény, hogy a lakóházak fiókjai tonnaszám rejtik a fel nem használt gyógyszerkészítményeket, melyekhez hozzáférhetnek a gyermekek és a lakásokban tartott háziállatok is.
A kommunális hulladékba kerülõ gyógyszerekre illetéktelen személyek is rátalálhatnak, így válik lehetségessé az, hogy piacokon, aluljárókban a kiterített portéka mellett gyógyszereket is árulnak.
Tudnunk kell viszont, hogy ha ezek a gyógyszerek, még ha nem is lejárt készítmények, szó szerint használhatatlanok. A gyógyszerek szavatosságát ugyanis nemcsak a lejárati idõ határozza meg, hanem a tárolási körülmények is. A nem megfelelõen tárolt gyógyszereknek megváltozhat a vegyi-molekuláris szerkezete, ami miatt gyógyításra alkalmatlanná válnak.
Magyarországon évente 2000 tonna lakossági gyógyszerhulladék keletkezik, ami 56 millió doboz gyógyszer összesen, személyenként tehát 5,6 doboz évenként.
A gazdasági kárát nem részletezem, pedig a gyógyszereket valakik egyszer megvásárolták, zömében támogatott készítmények, és így azok az egészségügyi járulékot fizetõ emberek is károsodnak, akiknél esetleg nem is keletkezik gyógyszerhulladék, viszont járulékbefizetéssel mások gyógyszerhez való juttatását is biztosítják.
A gyógyszerhulladék kezelését a továbbiakban a miniszteri rendelet elkülönített, zárt és szelektív gyûjtõrendszerben szabályozza.
A rendelet értelmében a gyógyszertárak átveszik a patikába visszavitt készítményeket, amit vagy a zárt gyûjtõtartályokban helyeznek el vagy a gyógyszerészeknek, gyógyszertári asszisztenseknek személyesen adnak át.
A patikában lehetõség van arra, hogy a visszavitt gyógyszereket a szakemberek átnézzék, a még szükséges készítményeket visszaadják, és további használatukat, valamint pontos adagolásukat megbeszéljék a beteggel.
A patikákba visszajuttatott készítményeket a rendelet további elõírásainak betartásával ártalmatlanítják.
A lakosság egy tekintélyes része tisztában van a fel nem használt gyógyszerek roppant károsító hatásaival, ezért lelkiismeret-furdalással és tehetetlenül kényszerült arra, hogy a háztartási hulladékkal szabaduljon meg tõlük.
A patikákban most mód nyílik a megoldásra, és arra számítunk, hogy nemcsak a természetet, környezetet tudatosan védõk élnek vele, hanem életkorra, nemre való tekintet nélkül mindenki. Bizonyára idõbe kerül, amíg általánossá válik a fel nem használt gyógyszerek megfelelõ kezelésének a gyakorlata, hiszen a mai életmód és életritmus a felelõtlen fogyasztásra és a könnyelmû életre ösztönöz. Nem hagyhatjuk, hogy az emberi kényelemszeretet, a gondatlanság, a mindent félresöprõ profitéhség és a dölyfös tudatlanság visszafordíthatatlan mértékben károsítsa az emberiség egész sorsát is biztosító bioszféra állapotát.
Mi, emberek hajlamosak vagyunk a könnyelmûségre, de ha személyes, számunkra fontos dologról van szó, akkor határozottan elvárjuk orvostól, gyógyszerésztõl, köztisztviselõktõl, bárkitõl, hogy a legkomolyabb felelõsséggel kezeljék ügyünket. Ehhez viszont csak akkor van jogunk, ha mi magunk is felelõsséggel viszonyulunk embertársainkhoz és a környezetünkhöz.
Más ésszerû lehetõségünk nincs, mint tisztelni, óvni és kímélni a természetet, mert joga van benne élni egészségesen embereknek, állatoknak, növényeknek egyaránt.
És tartsuk emlékezetünkbe: a földet unokáinktól kaptuk kölcsön. Nincs jogunk tönkretenni a jussukat.
Füleki Marianna

Forrás: Patika Magazin