Az egyén felelõssége
2005-09-03
A daganatos és az érrendszeri betegségekre igaz az, hogy szûréssel korai stádiumban (sok esetben még a betegség kialakulása elõtt!) felismerhetõk - ez pedig javítja a felépülés, a teljes gyógyulás esélyét. Nem beszélve arról, hogy a gyógykezelés költségeit is nagyban befolyásolja életmódunk, és nem utolsó sorban az, hogy mennyire élünk a szûrõvizsgálatok adta lehetõségekkel.

A lakosság egészségi állapotáért - a WHO megfogalmazása alapján - alig 20 százalékban felelõs az egészségügyi ellátás; egészségünk alakulásában sokkal meghatározóbb (negyven százaléknyi) szerepe van az életmódnak, azaz az egyéni magatartásának.
Magyarország a WHO statisztikája szerint az európai régióban "listavezetõ" a daganatos betegségek okozta elhalálozásban, de magas hazánkban a szív - és érrendszeri, az emésztõrendszeri, ezen belül is a krónikus májbetegségek következtében történõ elhalálozások aránya is.
A fent említett betegségek erõsen köthetõk bizonyos, az egészségre káros szokásokhoz, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az egészségtelen táplálkozás.
A keringési rendszer megbetegedései Magyarországon az összes haláleset mintegy feléért tehetõk felelõssé, a rosszindulatú daganatos betegségek a halálozások egynegyedéért okolhatók.
A legfõbb halálokok mérséklésének - rövid és középtávon - egyik legígéretesebb stratégiája a lakosság szûrõvizsgálata.
Elsõsorban a háziorvosi rendszerre építünk a szûrõvizsgálatokkal - tájékoztatta a Patika Magazint dr. Füredi Gyula, az Országos Alapellátási Intézet fõigazgató-helyettese, aki emellett természetesen családorvosi hivatását is folyamatosan gyakorolja.
Füredi doktor elmondása szerint bizonyos fokú általános szûrés - anélkül, hogy ezt a beteg tudatosan megélné - megtörténik már akkor is, amikor az egyén elmegy a családorvoshoz. Az orvos megnézi a torkát, s ezzel az esetleges szájüregi elváltozásokat is figyelni tudja; meghallgatja a páciens tüdejét, megméri testsúlyát, vérnyomását, látja a bõrfelszínt. Ezeket a rutinvizsgálatokat kiegészítheti EKG-val, laborvizsgálatokkal (vércukormérés, a vér egyéb faktorainak megállapítása). Vagyis a családorvosi vizsgálat is egyfajta, általános jellegû szûrésnek minõsül. A különbség az életkorhoz kötött, célzott szûrõvizsgálatok és a háziorvos által végzett szûrés között az, hogy míg az elõbbi egy-egy konkrét betegség jelenlétét állapíthatja meg, addig az általános szûrés számos különféle (kezdõdõ) betegséget felismerhet - magyarázza Füredi doktor.
Az életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok egyrészt általánosak, másrészt bizonyos betegségcsoporthoz kötöttek, melyeket jogszabály ír elõ. Ilyenek a gyermekkorban végzett szûrõvizsgálatok, melyek részvételi aránya 100%-os, mivel a korosztály minden tagja szervezetten részt vesz az érzékszervi, ill. a belgyógyászati vizsgálatokon.
Nem ilyen jó az arány sajnos a felnõtteknél. Itt az egyénre már nem vonatkozik jogszabályi kötelezettség, csak saját belátásának, tudatos felelõsségvállalásának, egészségügyi tájékozottságának függvénye, hogy fontosnak tartja-e a szûréseken való részvételt akkor is, amikor még nincs konkrét panasza.
- Ezért tartjuk lényegesnek az alapszûrést a családorvosi rendelõkben, s ezért is örülök, hogy a saját praxisomban idõrõl idõre visszatérnek a pácienseim "rutinvizsgálatra" - teszi hozzá Füredi doktor.
A célzott szûrõvizsgálatok közül a tüdõszûrésre mennek el legtöbben, de így is csak a felnõtt lakosság 50-52%-a, pedig sok esetben éppen ezzel a vizsgálattal derül fény a tüdõ daganatos megbetegedéseire.
Az emlõszûrésen - ami a mammográfiát, az ultrahangos és szükség esetén a szövettani vizsgálatot is magában foglalja - a részvételi arány 40% körüli. Itt is és a méhnyakrákszûrésnél is fontos - sõt életbevágó - lenne a nõk nagyobb aktivitása.
A vastagbélrákszûrés a széklet vérvizsgálatával történik. Az egészségügyi ellátó rendszer készen áll, hogy elvégezze ezeket a szûrõvizsgálatokat - teszi hozzá Füredi doktor -, a családorvosok pedig tudatosan alakítják ki vizsgálati módszereiket, hogy a náluk jelentkezõ páciensek (akik remélhetõleg nem mindig betegek) átessenek bizonyos fokú szûréseken. Egyes szakrendeléseken (pl. urológia, nõgyógyászat) beutaló nélkül is fogadják a lakosokat a vizsgálatok elvégzésére.
Akár általános, akár célzott szûrõvizsgálatról van szó, az egyén felelõssége a döntõ. Tehát el kellene jutni a rendelõig - lehetõleg még egészségesen! De a betegség korai felismerése is még mindig jobb, mint a már kialakult szövõdmények viselése.
Sokkal nehezebb a szövõdmények kezelése, mint magáé az alapbetegségé - fejezi be a beszélgetést dr. Füredi Gyula.
Sz. J.
Forrás >>>