"Megnyugtató érzés a patikában beszerezni a vitaminadagomat...”
2004-01-21
Koko mindennapjait mára már nem a boksz, hanem számos más tevékenység - a médiában való munka, üzleti tanulmányai, nem utolsósorban pedig mediterrán hangulatú étterme vezetése - tölti ki. A sport, a mozgás azonban lételeme maradt, bár lényegesen kevesebb idõt tud szakítani rá, mint amennyit szeretne.

- Az élsport, a versenyszerûen ûzött boksz befejezésével hogyan alakult az élete? Mi változott az elmúlt években, hogyan telnek a hétköznapjai?
- Átalakultak rendesen a dolgaim. Az eddigi bokszközpontú élet most ezerközpontú életté változott. Van a média, van az International Business School, ahol harmadéves hallgató vagyok, vannak az üzleti tevékenységeim - amely a Box utcát jelenti és még egyéb cégeket -, van a családom, és valahol, egy kis szegletben azért megmaradt a sport. Sajnos lényegesen kevesebb idõt tudok szakítani rá, mint amennyit igazából szeretnék, sokkalta kiegyensúlyozottabb és boldogabb lennék, ha több idõm jutna a sportra. Elég hirtelen történt a váltás, és az igazi élsport után most már a hobbiszinten ûzött is szép lassan elfogy. Elég sokat dolgozom - nem elsõsorban a pénzért, de egy új élet építése sok tanulási folyamattal jár.

- Gondolom, nagyon hiányzik a testedzés, a mozgás.
- El nem tudom mondani, hogy mennyire. Hetente ha egy-két alkalommal jut idõm sporttevékenységre, ami nagyon kevés. De pár év múlva biztosan eljön az a szakasz is az életemben, amikor lesz majd idõm többet törõdni magammal. Élvezem és érdekel, amit csinálok, de jó lenne megint futni, többet focizni, néha lemenni az edzõterembe. Jó volna kicsit többet foglalkozni a testemmel, mert hiú vagyok, és bár szerencsére nem híztam el, azt azért érzem, amikor néha eljutok a barátaimmal focizni, hogy az erõnlétem már nem a régi.

- Hogyan igyekszik megóvni az egészségét?
- Azon kívül, hogy talán még megvan a sportban megszerzett természetes védekezõképességem a betegségek ellen, nem túl sokat teszek hozzá a dologhoz. Próbálok kevés stresszel élni, igyekszem minél több idõt fordítani a pihenésre, a kikapcsolódásra, de ezek megint csak elképzelések, vagyis nem nagyon sikerül úgy, ahogy tervezem. Beteg igazából nem is szoktam lenni: még a mindenkit elérõ influenzajárványok, meghûlések sem érintenek soha. Nem is tudom, mikor voltam utoljára beteg. Viszont ha az vagyok, bár aránylag gyorsan lezajlik, de nagyon-nagyon komoly. Indításként negyven fokos láz, három nap teljes önkívület, de azután elmúlik, gyorsan átfut rajtam, és nem is nagyon szoktam kipihenni.

- Bár a betegségek messze elkerülik, a biztonság kedvéért tart azért otthon gyógyszereket, vitaminkészítményeket?
- Természetesen van otthon házipatikánk, de azt nem én, hanem fõként a feleségem kezeli, és elsõsorban a gyerekek számára vannak orvosságaink. Nekem se fejfájás-, se fájdalomcsillapítóm nincs, ugyanis szerencsére soha nem kerülök olyan szituációba, hogy szükségem legyen rá. Viszont van egy-két olyan dolog például, amit még Németországban vettem: gyógyhatású termékek, étrendkiegészítõk, amelyekbõl a mai napig van még otthon. Ezeknek a hatásfokát nem tudom, de megnyugtató érzés a patikában beszerezni a Q10-kapszuláimat vagy a C-vitamin-adagomat, tudni azt, hogy tettem valamit az egészségemért. Szerencsére az éttermem mellett van egy patika, ahova mostanában néha vitaminokért ugrom be. Szeretem és rendszeresen fogyasztom ezeket, szoktam gyógyteákat is venni, de nem valami ellen, hanem inkább megelõzésképpen

- Köszönöm a beszélgetést!

Sz. N.
Forrás >>>