Védje meg immunrendszerét!
2005-01-17
Az immunrendszer alapvetõ fontosságú szerepet tölt be az emberi szervezetben, védi a külsõ hatásokkal szemben - melyek lehetnek vírusok, baktériumok, élõsdiek. Az életkor elõrehaladtával ez a rendszer fokozatosan gyengül, ha nem teszünk ellene, azaz valamilyen módon nem erõsítjük.

A szervezetben egy vírus, baktérium, esetleg élõsdi "támadása" olyan reakciósorozatot indít meg, amely ezeknek a külsõ hatásoknak a kiküszöbölését célozza. Ezek a reakciók a sejtekben ellenhatást váltanak ki, fõként ellenanyagok termelõdését idézve elõ. Mindezen folyamatok mögött az immunrendszer rejtõzik.
Ellenanyagok és lymphociták sokasága
Az immunrendszer két nagy fegyverrel "folytatja a harcot". Az egyik az ellenanyagok tömkelege, mely a vérsavóban kering vagy a testnedvekben, a nyálkahártyában termelõdik, azaz a szervezet minden olyan részén, amelyet a fertõzés érheti. A másik fegyverként a lymphociták (a nyirokszövetekben képzõdõ fehérvérsejtek) szolgálnak, melyek a vérben keringenek, és képesek elpusztítani a vírustól fertõzött sejteket, de befolyásolják az ellenanyag termelõdését is.

A kor elõrehaladtával a rendszer hatékonysága csökken
Az immunrendszer gyengül, ahogy egyre idõsebb lesz valaki. Az elsõ jelek akkor mutatkoznak, amikor a csecsemõmirigy kezd elsorvadni. Azaz a pubertáskor után. Az immunrendszer gyengülése tehát nagyon korán kezdõdik, de csak ritkán érzékelhetõ ötvenéves kor elõtt. Az öregedés csökkenti a szervezet ellenállását a tumorokkal szemben éppúgy, mint vírusok támadásakor, ráadásul gyakrabban fordul elõ fertõzés is idõsebb korban. Azoknál a személyeknél, akiknek az immunreakciója gyengül, az oltások hatása is gyengébb. Minden életkorban szükséges tehát az immunreakciót stimulálni anélkül, hogy megvárnánk annak gyengülését.

A táplálkozás: döntõ tényezõ
A táplálkozás alapvetõ szerepet játszik az immunvédelem hatékonyságában. Akik rosszul vagy alultápláltak, az immunrendszer zavara lép fel. A szervezetük fogékonyabb a fertõzésekre, sõt még a rák különbözõ formáira is. Számos vizsgálat bebizonyította a különbözõ étrend-kiegészítõk, fehérjék, hormonok, növényi kivonatok szedésének az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatását. Azok az idõsek tehát, akik egyre kevesebbet esznek, nagyobb veszélynek vannak kitéve.

A stressz és az immunrendszer szoros összefüggése
Számos tanulmány szerint az immunrendszer reakciója egy betegségre vagy egy fertõzésre közvetlenül függ az egyéni adottságoktól. Nagyobb stresszhelyzetben a természetes védelem gyengül. Egy amerikai kutatóintézet orvoscsoportja 84 önkéntes személy pszichés állapotát és immunreakcióit vizsgálta egyidejûleg. Mindegyik résztvevõ egy kérdõívet töltött ki, melyben személyiségének egyik jegyét értékelte: azaz mennyire szokott ideges lenni. Egyeseknél az jött ki a tesztben, hogy folyton változó a hangulati állapotuk, gyakran nagyon idegesek, és rosszul viselik a stresszt. Az önkénteseket beoltották hepatitis B-vírus ellen oly módon, hogy immunrendszerüket álfertõzésnek tették ki. A kutatók azután megfigyelték az ellenanyag-termelõdés mértékét. Azt az eredményt kapták, hogy a védekezési reakció gyengébb volt az ideges beállítottságú személyeknél.
A kutatók egy stresszt kiváltó tevékenységet is elvégeztettek a résztvevõkkel (kamerák elõtt beszélgettek velük), majd vért vettek tõlük. Ebben az esetben is azt állapították meg, hogy az ideges alkatúaknál gyengébb volt az immunreakció.

A természetes gyógyszerek alkalmazása: személyre szabottan
Mintegy tíz éve vizsgálják a vitamin-, nyomelem- és más kiegészítõk hatását az immunrendszerre. Az ilyen vizsgálódások döntõ többsége azt bizonyította, nevezetesen az idõseknél, hogy fertõzés esetén egyértelmûen jótékony hatású a vitamin- és ásványi anyag kiegészítõk bevitele az immunrendszer védekezõ képessége szempontjából. A homeopátia, a fitoterápia szintén hasznos az immunrendszer erõsítése céljából. Ezek a szerek globálisan és személyre szabottan "vívják a harcot" a külsõ hatásokkal szemben, és gyakorolnak hatást az immunrendszer védelmi reakcióira. Napjainkban már sokkal nagyobb a gyanakvás az antibiotikumos kezeléssel szemben fertõzések esetén, és egyre inkább elõnyben részesítik a természetes gyógymódokat.

Éljenek a vitaminok!
A leginkább jótékony hatású vitaminok között az alábbiak szerepelnek:
A-vitamin: a fertõzések ellen a leghatásosabb. Nélküle a sejtfejlõdés nem bontakozik ki, ami megakadályozza a szövetek megújulását. Hiánya csökkenti nemcsak a vírusok és baktériumok elleni védekezõ képességet, hanem magát az immunrendszert is gyengíti.
Béta-karotin: közvetett módon jelentõs szerepet játszik a lymphociták számának alakulásában az idõs személyeknél. Erõteljesen stimulálja továbbá a káros hatások ellen fellépõ sejtek gyarapodását és mûködését, szintén fõként idõs korban.
E-vitamin: globálisan javítja az immunreakciót, és különösen az idõs személyeknél aktívabbá teszi a lymphocitákat. Nagyon kedvezõ eredménnyel járt az a kísérlet, amikor idõs emberek 31 napon át 800 mg E-vitamint szedtek.
C-vitamin: nagyobb mennyiségben elõsegíti az E-vitamin szint megtartását a szövetekben, és hozzájárul az E-vitamin által erõsített immunrendszer további javításához. Antioxidánsként is hat, és védi a légutakat.

Az antioxidánsként mûködõ nyomelemek
A nyomelemek szintén alapvetõ fontosságúak a szervezet számára, és nemcsak azért, mert antioxidánsként hatnak, hanem mert jelentõs tényezõk bizonyos számú antioxidáns enzim mûködésében is. A nyomelemek között mindenekelõtt említendõk: a cink, amely többféle szerepet játszik a sejtmûködésben, és helyrehozza a lymphocita képzõdés zavarait, azonkívül a szelén, a vas és a mangán, melyek a szabadgyökök ellen védenek. A szelén bizonyos rákfajták, például a mell-, a tüdõ-, a máj- vagy az urológiai eredetû rákok megelõzésében is jótékony hatású.

Az egészséges életmód
A hormon- és vitaminpótláson, a nyomelemek alkalmazásán kívül az egészséges életmódnak is rendkívül nagy a jelentõsége az immunrendszer erõsítésében. Napjainkban kimutatták, hogy az idõjárási és a hõmérsékletváltozások pozitívan hatnak a vérkeringésre és a szervezet védekezõ képességére. Séta hideg és meleg idõben, amikor esik az esõ vagy süt a nap, a felkelés utáni hideg vizes zuhany, vagy akár a rendszeres szaunázás stimulálják és erõsítik az immunrendszert, továbbá elõsegítik, hogy a szervezet jobban tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez.

A lelkiállapot javítása
Az ideg- és hormonrendszer közvetítésével a pszichikai állapot nagymértékben kihat a szervezet immunrendszerének védekezõ képességére. A súlyos bánat, a gyakori gond vagy a visszatérõ dühkitörés fogékonyabbá teszi a szervezetet a fertõzésekre. És fordítva: a pozitív érzelmek és gondolatok erõsítik az immunrendszert.
A krónikus stressz az immunrendszer egyik fõ ellensége, ugyanis a stresszhormonok, a hydrokortizon és az adrenalin negatív hatást gyakorolnak az ellenanyag-mûködésre. Arra kell tehát törekedni, hogy minél kisebb legyen a stresszhatás a mindennapi életben - a rendszeres relaxálás eredményes lehet. Annak ellenére, hogy még nehéz meghatározni a mechanizmusát, az már bizonyított, hogy a stressz jelentõs negatív hatással van a hormonháztartásra. A stressz olyan betegségek elõidézõje is lehet, mint az alkoholizmus, amely katasztrofálisan befolyásolja a szervezet természetes védekezõ rendszerét.

Alvás és mozgás: a nyerõ páros
Hogy lendületet adjon az immunrendszerének, semmi nem ér fel a megfelelõ és rendszeres mozgással, a napi erõsítõ gyakorlatokkal. De figyelem! A sportolást sem szabad túlzásba vinni! A mozgás mellett fontos a helyes alvási szokások betartása, és ha ez sikerül, párosulva a mérsékelt sporttevékenységgel, nemcsak az immunrendszerében, hanem általános egészségi állapotában is nagymértékû javulást fog tapasztalni.

Néhány módszer a stressz ellen
A stressz enyhítésének, így az immunrendszer jó állapotban tartásának egyik kitûnõ módszere a lazítás, a kellõ szabadidõ biztosítása. Számos "lazító eljárás" közül válogathat tetszése szerint:
Aromaterápia: bizonyos parfümök és illatok csökkentik a stresszt. A krémekben és más kozmetikai szerekben használt esszenciális olajok illatosított molekulái hatnak az agymûködésre. Nyugtatják a testet-lelket...
Masszázs: a stressz izomösszehúzódást okoz. Kérje meg egy hozzátartozóját, hogy masszírozza önt úgy, hogy vagy nyomogatja a testét egyes helyeken az ujja hegyével, vagy "tüskés golyót" használ, így lazítva az izmokon.
Szauna: A finn típusú szaunákban vagy a gõzfürdõkben lévõ meleg, párás levegõ serkenti a vérkeringést, így kitûnõ hatása van.
Jóga: ez az enyhe relaxálási mód egyben sport is, és alkalmas az egész szervezet mûködésének a serkentésére.
Az immunrendszer gyengülése idõsebb korban gyakoribb, mert ez a hanyatlás az idõs kor egyik sajátja. Az öregedési folyamattal egyidejûleg természetesen egyre kevésbé áll ellen a szervezet a fertõzéseknek is. Könnyebb elkapni a náthát, a tüdõgyulladást, törékenyebbek a csontok...
Ez a gyengülés abban az értelemben elkerülhetetlen, hogy az elõrehaladott korhoz kötött, és semmilyen gyógyszer sincs az öregedés ellen! Azért mégsem lehetetlen küzdeni ellene. Az egészséges élet és táplálkozás segít kielégítõ szinten fenntartani az immunrendszert.
A helyes táplálkozás az elsõ helyen áll. Idõs korban tendencia mutatkozik arra, hogy egyre kevesebbet egyen valaki. Nincs éhségérzet, és a kedv is csökken, a komolyabb étkekhez. Pedig rendkívül ajánlott a változatos étrend, a kedvenc ételek gyakori beiktatásával. Az étrend-kiegészítõk - vitaminok vagy nyomelemek formájában - szintén javasoltak, különösen, ha az idõs személy rendszeresen keveset eszik.

Védelem minden áron?
Minden korosztálynak tanácsolható, hogy ne vigye túlzásba szervezete állandó védelmét. Nem kell azért otthon maradni, hogy ne kapjon el betegségeket, de azért sem, ha túl hideg vagy túl meleg az idõjárás. Szembe kell nézni a külvilággal, annak gyakori agresszivitásával, sokszor nehéz körülményeivel, mert ez a legjobb módja a szervezet alkalmazkodó képessége növelésének, és így leszünk ritkábban betegek. Hiú ábránd, hogy mindentõl meg lehet védeni magunkat...
Forrás: Génération Santé
Forrás >>>