Mozogjunk minél többet!
2011-02-07
Ahhoz, hogy az ember megõrizze egészségét és fizikai erõnlétét naponta 10-12 ezer lépést kellene megtennie. Többségünk naponta átlagosan 4-5 ezer lépésnél nem tesz meg többet. A munkahelyünkre autóval megyünk, mozdulatlanul ülünk a kanapén - tévét nézünk. Hamarosan elfelejtjük a mozgás szépségét. A mozgás hiánya óhatatlanul betegségek kialakulásához vezet, mindenekelõtt szív- és érrendszeri problémákhoz, amelyek napjainkban az elsõ helyen állnak a világon a betegségek listáján.


Helyettesítheti a diétát

Egy egészségügyi központban kísérleteket végeztek. A kísérleti alanyok egyik csoportját nagyon szigorú diétára fogták, a másik csoport naponta 45 percet kerékpározott. Néhány hét múlva megmérték mindkét csoport tagjainak koleszterinszintjét és megállapították, hogy azoknak az embereknek, akik kerékpároztak, vagyis rendszeresen mozogtak, a koleszterinszintje jelentõs mértékben csökkent a diétán élõ, de aktív mozgást nem végzõ társaikhoz képest. A kísérlet bebizonyította, hogy a kiegyensúlyozott mozgás gátolja az érelmeszesedés kialakulását.

Mi is az a kiegyensúlyozott, rendszeres mozgás? Az embernek ilyenkor a stadionok, uszodák, teniszpályák, sportklubok jutnak az eszébe, amelyek anyagi okokból sokaknak elérhetetlenek. Nem errõl van szó. Naponta az átlagosan 6 órányi ülõ munka mellett legalább 30-40 percet kellene mozogni.

Gyalogolni vagy futni?

A 70-es - 80-as években aktív propaganda indult el a "Futással az infarktus ellen" címmel. Akkoriban úgy gondolták, hogy a futás mindenki számára elérhetõ, tulajdonképpen univerzális eszköz az infarktus ellen. Késõbb kiderült, hogy ez nem egészen így van. A futásnál a terhelés nagyobb, mint a gyaloglásnál, és az utóbbi mozgás élettanilag kedvezõbb hatással van az ember szervezetére. 1 órás gyalogláshoz körülbelül annyi energiára van szükség, mint az ugyanennyi ideig tartó futáshoz. (mindössze 25-30 kcal-val több a futásnál). Mivel a futásnak káros következményei is lehetnek, ajánlatos orvosi tanácsot kérni, mielõtt rendszeresen futni kezdünk.

Ami pedig a gyaloglást illeti, ebben az esetben a távgyaloglásról beszélünk, amikor az ember erõltetett menetben, sportlépésekkel megy és ennél fogva szaporább lesz a pulzusa.

A pulzus szám emelkedését nagyon egyszerû meghatározni. Ha például az Ön pulzusa percenként 80-at üt, akkor a gyaloglásnál nem haladhatja meg ennek a 70 százalékát, vagyis percenként csak 56 ütéssel emelkedhet meg. A sportgyaloglás növeli fizikai aktivitásunkat, közérzetünket, megakadályozza a szív-és érrendszeri problémák, valamint a magas vérnyomás kialakulását, csökkenti a stresszt, edzi izmainkat, megõrzi munkaképességünket, rendben tartja vércukor szintünket, biztosítja kiegyensúlyozott alvásunkat. A gyaloglás a legegyszerûbb és mindenki számára elérhetõ fizikai tevékenység és egyben a szervezet egészséges mûködéséhez is nélkülözhetetlen.

A gyaloglással a csontritkulás ellen

Ez a fajta mozgás megakadályozza a csontok kálcium tartalmának csökkenését, és egyben erõsíti a csontokat. Fontos, hogy gyaloglás közben megfelelõen járjunk. A lábfejünknek elõre kell néznie, a felsõtestünknek kissé elõre kell dõlnie, ritmusosan kell mozgatnunk a csípõnket és a kezünket. A fejünket mindig a mozgás irányába fordítsuk.

Menet közben figyeljünk a testtartásunkra.

Ha a szívmûködésünk és légzésszerveink is rendben vannak, a terhelést lehet fokozni, és egyúttal növelni lehet a pulzusszámot is, de úgy, hogy ne fuldokoljunk, és nyugodtan tudjunk beszélni. Ha légzési zavarok lépnek fel, csökkenteni kell a tempót. Ez azt jelenti, hogy ez a terhelés meghaladta a teljesítõképességünket. Így meg tudjuk állapítani, hogy hány százalékkal növelhetjük a pulzusunkat.

A liftet felejtsük el

A 8-10 emeletes házban lakóknak jót tenne, ha leszoknának a liftezésrõl és helyette a lépcsõt használnák legalább lefelé. Ezt nevezik lefele járó tréningnek. Ez a mozgás fõleg a nõknek jó, erõsíti a hátizmaikat és a hasfalat. Késõbb meg lehet próbálkozni a felfelé menettel is. Elõször csak 2-3 emeletet tegyünk meg felfelé, ahogyan az egészségünk megengedi.

Fizikai erõnlétünket úgy is növelhejüki, ha egy-két megállóval elõbb leszállunk a tömegközlekedési eszközrõl és a hátralévõ utat gyalog tesszük meg.

Van egy másik fajta mozgás, amely a szervezetünknek jót tesz - ez pedig a tánc. Járjunk el táncolni. Ez a fajta mozgás elõsegíti a jó alvást. A napjainkban divatossá vált gördeszka, görkorcsolya és kerékpározás is egészségünkre válik és gyakorlatilag minden korosztály számára elérhetõ.

Ezenkívül barkácsolhatunk magunknak sportszereket. Kifeszíthetünk akár egy rudat is a lakásban, és máris húzódzkodhatunk. A nyújtás nagyon jót tesz a gerincünknek is, ha ezt rendszeresen végezzük, megszûnnek a gerinctáji fájdalmaink.

Határtalan mozgásigény

A szülõk sajnálatos módon gyermekeiket egészen kiskoruktól ülõ életmódhoz szoktatják. Ez nagyon káros következményekkel jár a gyermek egészséges fejlõdésére. Elõfordul például, hogy 1, 2 vagy akár 3 éves gyermekek ülnek a babakocsiban jó melegen beöltöztetve, az anyukáik pedig hosszasan vidáman csevegnek és tologatják csemetéiket. A mozgáshiány kimondottan károsan hat a gyermek egészségére. Annál rosszabb pedig nincs, ha rászólnak a gyerekekre, hogy ne rohanjanak, inkább maradjanak nyugton.

A gyermek mozgásigénye határtalan. Szüksége van a futásra, az ugrálásra, csak állandó mozgásban érzi jól magát. Ha mozgásigényét nem elégítheti ki, akkor szellemileg és testileg sem fejlõdik megfelelõen.

Mivel a gyermek a mozgáson keresztül ismeri meg a világot, rendkívül fontos mozgásszerveinek és mozgáskoordinációjának fejlõdését biztosítani. Amikor elkezd járni, ki kell venni a babakocsiból, és hagyni kell mozogni. Engedni kell azt is, hogy a kisebb emelkedõkre is felmászhasson és onnan leugorhasson.Természetesen gondos szülõi felügyelet mellett.

A labdázás is nagyon hasznos. A gyermek megtanulja, hogyan kell elkapni és eldobni a labdát, a focizás is fejleszti a mozgáskoordinációt.

Amíg a hegyi patak a hegyek között fut, csapkod, zubog nagyon tiszta és átlátszó a vize, ha akadály, mélyedés kerül az útjába, megáll és vize zavarossá, mocsarassá válik. Ugyanez történik a szervezetünkkel, a vérünkkel. Amikor mozgunk az anyagcserénk felgyorsul és természetes ritmusában dolgozik. Éppen ezért az egyszerû mozgás a legelérhetõbb eszköz egészségünk megõrzésére és fenntartására.

Már néhány száz évvel ezelõtt az emberek arra a következtetésre jutottak, hogy a mozgás helyettesítheti a gyógyszereket. A modern orvostudomány is azt állítja, hogy fizikai erõnlétünk negyedére csökkentheti a betegségek kialakulásának lehetõségét.

Forrás >>>