Ötven fölött is fiatalosan
2011-02-07
Amint egy nõ az ötvenes éveibe és a menopauza korszakába lép, számos változással kell számolnia egészségét és életvitelét illetõen.


A menopauzának nagyon kellemetlen tünetei lehetnek, melyek öt évnél tovább is eltarthatnak. Ezek a tünetek a test ösztrogén hormonszintjének esésével hozhatók összefüggésbe. A leggyakoribb problémák közé tartoznak: a hõhullám, az éjszakai izzadás, a gyakori hangulatváltozások, a hüvelyszárazság, a vizelettartás zavarai és a nemi vágy csökkenése. A hormonpótló kezelés bizonyos nõknél hasznos lehet. Ennek a kezelésnek az egyik célja, hogy az ösztrogénhormon menopauza elõtti szintjének visszaállításával csökkenjenek a rövid távú tünetek. Ugyanakkor a hosszabb távra szóló hatás elérése is lényeges, minthogy a menopauza után a nõknél megnõ bizonyos betegségek kockázata, például a szívkoszorúér-megbetegedéseké vagy a csontritkulásé. Számos más lehetõség is van e betegségek kockázatának csökkentésére. Ezek fõként a diétával és a testmozgással függnek össze. Egyre több ötven éven túli nõ tartja magát jó kondícióban diéta, testmozgás és gondos testápolás segítségével.

Táplálkozás

A kalciumban és D-vitaminban gazdag diéta segít az erõs csontozat megtartásában, míg a telített zsírokban szegény diéta a szívbetegségek ellen véd. Amint kezd lelassulni a szervezet anyagcseréje - mely folyamat a harmincas évektõl kezdõdik -, kevesebb kalóriával kell fenntartani a kívánatos testsúlyt. A telített zsírokban szegény diéta ezért mindenképp ajánlatos.

Testmozgás

A testmozgás a testnek és a léleknek egyaránt használ. A rendszeres mozgás segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét. (A koleszterinszint a menopauza után olyan ütemben kezd emelkedni, ahogyan az ösztrogénszint esik.) A vizsgálatok azt mutatják, hogy a rendszeres mozgás több mint 40%-kal csökkentheti a szívroham veszélyét.

A súlymegtartó mozgás, mint például a séta, erõsítheti a csontokat is, a csontképzés elõmozdítása révén. A testmozgás jó stresszoldó hatású, és valójában élénkebbnek érzi valaki magát, ha a plusz kilók nem fenyegetik. További vonzereje a mozgásnak, hogy általa új emberekkel lehet megismerkedni és új barátokra szert tenni. Mindenkinek tanácsolható, hogy lépjen bátran kapcsolatba a legközelebbi sportcentrummal a lehetõségeket illetõen, azonban ne feledje, hogy ha bármilyen egészségi problémája van vagy gyógyszert szed, csak orvosa beleegyezésével kezdhet bármilyen komolyabb testmozgásba.

Mellvizsgálat


Minden nõnek tanácsos a menopauza után is rendszeres mellvizsgálatra járnia (legalább háromévente), hiszen a mellrák veszélye ebben a korban nõ. Mindamellett a kutatók szerint a kockázat mértéke örökletességre is visszavezethetõ, továbbá olyan tényezõkre, mint a korai pubertás, a késõi elsõ szülés és a késõi menopauza.

Alzheimer-kór

A kor elõrehaladtával nõ az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye. Jelenleg is folynak a kutatások annak kiderítésére, hogy a betegség elõfordulása kapcsolatban van-e a menopauza utáni ösztrogénszint-csökkenéssel.
Dohányzás

Minden életkorban tanácsos felhagyni a dohányzással - nem csak a tüdõrák fokozott veszélye miatt. A dohányzás a szívinfarktus egyik fõ rizikófaktora. A dohányzóknál kétszer, sõt háromszor is nagyobb az esély a szívrohamra, mint a nem dohányzó társaiknál. A dohányzás kedvezõtlenül hat a csontképzõ sejtekre is, ami természetesen nem kívánatos akkor, amikor növekszik a csontritkulás veszélye.
Italozás

Ami az italozást illeti, noha az utóbbi idõben kimutatták az alkohol számos kedvezõ hatását, a mértékletességet mindenképp szem elõtt kell tartani. A nõknek nem szabad két-három pohárka alkoholnál többet inniuk naponta, és hetente néhány alkoholmentes napot tanácsos tartani.
Mindent egybevéve, az 50. életév elérése után a menopauzának nem kell feltétlenül egy kellemetlen korszaknak lennie a nõ életében. Valójában lehet épp az ellenkezõje. Kevés életvitelbeli változtatással minimálisra csökkenthetõ a betegség veszélye, és a más életformából adódó elõnyök érzékelhetõkké válnak.

Forrás >>>