A kiválasztás folyamata
2002-07-05
Az emésztõrendszer feladata a táplálék felvétele, annak tápanyagokra történõ lebontása (emésztés), a tápanyagok felszívása a véráramba és az étel emészthetetlen részeinek a szervezetbõl történõ kiürítése.


Az emésztõrendszer fõ része a tápcsatornának nevezett csõ. Ez a szájtól halad a végbélnyílásig, és hossza elérheti a kilenc métert.

A szájüregbe kerülõ táplálék apró darabokra morzsolódik, nyállal keveredik. Az ember három pár nyálmirigyében napi 1,5 l nyál képzõdik, mely azon túl, hogy keményítõbontó emésztõenzimet tartalmaz, elõsegíti a nyelést, nedvesen és tisztán tartja a szájüreget, oldószerül szolgál az ízlelõbimbókat izgató molekulák számára, még antibakteriális hatása is van.

A nyelés (naponta kb. 2400-szer) reflexválasz, mely akaratlagosan indul el, amikor a szájban lévõ tartalom a nyelvben összegyûlik és hátrafelé a garatba továbbítódik. A reflexválaszhoz hozzátartozik a légzés gátlása és a lágy szájpad felemelkedése, mely megakadályozza a falat orrüregbe jutását.

A nyelés majdnem lehetetlen, ha a száj nyitva van (gondoljunk csak arra, hogy milyen kellemetlen, ha a fogorvosnál a torkunkban gyûlik a nyál).

A nyelõcsõben perisztaltikus hullámok továbbítják a táplálékot a gyomor felé. Miközben a táplálék a gyomorban tárolódik, savval, pepszinnel és nyálkával keveredik. Az erõs savas közegben megkezdõdik a pepszin hatására a fehérjeemésztés, és a gyomorba kerülõ baktériumok egy része elpusztul.

A gyomornyálkahártya azonban nem sérül vagy emésztõdik, mivel a nyál egy flexibilis gélt alkot, betakarva a nyálkahártya felszínét.

A gyomorból a táplálék kontrollált állandó sebességgel ürül a patkóbélbe, hogy azután továbbjutva a hasnyálmirigynedvvel és epével keveredjen össze. A hasnyálmirigynedv tartalmazza az emésztés szempontjából legfontosabb enzimeket (fehérje-, zsír-, szénhidrátbontók). A májsejtekbõl kiválasztódó epe pedig a zsírok emésztésében és felszívódásában mûködik közre és bizonyos salakanyagok (pl. a szétesõ vörösvérsejtekbõl kiszabaduló hemoglobin) eltávolításában.

A máj a test legnagyobb belsõ szerve. Tömege – felnõtteknél – az 1,4 kg-ot is elérheti. Az epeelválasztáson kívül számos összetett feladatot lát el. Ezek közé tartozik a szénhidrát-raktározás, ketontestképzés és a szénhidrát-anyagcsere szabályozásának egyéb funkciói, a mellékvese- és a nemi szteroidhormonok redukálása, számos gyógyszer és méreg detoxikálása, plazmafehérjék elõállítása, a zsíranyagcserében való részvétel. Tehát az emésztés, mely a szájban és a gyomorban kezdõdik, a vékonybél lumenében és a nyálkahártya sejtjeiben fejezõdik be, ahol az emésztés termékei, a legtöbb vitamin és folyadék felszívódik.

A vastagbélben képzõdõ széklet szervetlen anyagokat, emésztetlen növényi rostokat, baktériumokat és vizet tartalmaz. Összetétele viszonylag független az étrendi változásoktól, mivel tömegének legnagyobb része nem a táplálékból származik. Ez magyarázza azt is, hogy hosszan tartó éhezés alatt sem szûnik meg a székletürítés.

Tárczy Éva
gyógyszerész

Forrás >>>