Allergia - Test és Lélek
2011-02-07
Ha az immunrendszer legyengül és nem reagál kellõképpen a külsõ vagy belsõ ellenségre, akkor megbetegszünk. A másik lehetõség, hogy az immunrendszer túl erõsen reagál egy - voltaképpen ártalmatlan - külsõ hatásra. Ilyenkor a szervezet válaszreakciója veszélyesebb, mint maga a kiváltó hatás. Ezt nevezzük allergiának.


Az allergia voltaképpen az immunrendszer "fóbiája". Az immunrendszer nem tud különbséget tenni az ártalmatlan és a veszélyes betolakodó között.

A szervezetre teljesen ártalmatlan anyagokra is "hisztérikus" ellentámadással reagál.

Allergiás tünetek a szervezet bármely részén jelentkezhetnek: a bõrön (viszketõ csalánkiütések, kivörösödés, ekcéma), a légutakban (szénanátha, asztma), a szemben (gyulladás, könnyezés, fényérzékenység) vagy a gyomor-bél traktusban (émelygés, görcsök, hasmenés) egyaránt.

A legsúlyosabb - esetleg életveszélyes - allergiás reakció akkor következik be, ha az allergén egyenesen a vérbe jut (injekcióban beadott gyógyszerrel, méh- vagy darázscsípés útján).

A szénanátha a felsõ légutak - fõként az orrnyálkahártya - allergiás megbetegedése, amely rendszerint a szem kötõhártyáját is érinti. A szénanáthát légúti allergének (pollenek, a fûfélék, fák virágpora, penészgombák spórája, az élesztõgombák, háziporatkák, állatok szõre és bõrpikkelye, ágynemûkben lévõ pehely stb.) okozza.
A szezonális allergia oka tavasszal fõként a fák, nyáron a fûfélék (késõ nyáron-kora õsszel elsõsorban a parlagfû) virágpora. A pollenszezon kezdetén a száj, a szájpad és a torok hátsó része viszketni kezd. Ezt azután szemviszketés, tüsszögés, vízszerû orrfolyás, könnyezés követi. Az orr késõbb bedugulhat, a kötõhártya-gyulladás kapcsán a szem vörössé, belövelltté válik, a szemhéjak megduzzadhatnak.

Ha az allergia az alsóbb légutakat is érinti, köhögés, esetleg hörgõgörcs, nehézlégzés is jelentkezik. Ritkább kísérõ tünetek a fejfájás, étvágytalanság, ingerlékenység, depresszió, alvászavar.

A házipor, az állati szõr és a penészgombák okozta allergia egész éven át tart, a tünetek súlyossága azonban az év során - gyakran elõre nem látható módon - változik. A kötõhártya-gyulladás nem jellemzõ, a gyakori orrdugulás azonban elzárhatja a fülkürtöt is, és gyakran - fõként gyerekeknél - hallásromláshoz vezet.

Az allergia kezelése igen nehéz, de megoldható feladat. A tünetek megelõzése szempontjából fontos azonosítani az allergiát kiváltó anyagot, hiszen mindenekelõtt arra kell törekedni, hogy elkerüljük az allergénnel történõ érintkezést. Sokszor azonban ez egyáltalán nem lehetséges.

Élelmiszer- vagy gyógyszerallergia esetén, ha nehezen is, de többnyire megoldható.

Más a helyzet szénanáthában. A pollen ugyanis akár több száz kilométeres távolságra is elrepülhet, s többnyire az állati szõrökkel és a háziporatkával való találkozás sem kerülhetõ el.

Tanácsok:

- Mindenképpen szükséges a pollennaptár, pollenjelentés figyelése, illetve a lakás védelme a pollenektõl (ablakzárás).

- A pollenterhelés csökkentése céljából gyakori hajmosás ajánlott, mivel a pollent az utcáról akár a hajunkba tapadva is hazavihetjük.

- Hasznos lehet a pollen kimosása az orrból sóoldattal, illetve kötõhártya-gyulladás esetén hideg vizes vagy kamillás borogatás a szemre.

- Háziporatka-allergia esetén használjunk atkamentes matracot, ágybetétet, párnát.

A súlyos allergiás tünetek kezelése természetesen az orvos feladata. Léteznek olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik az allergiás tüneteket: gátolják a hisztamin felszabadulását vagy a hatását. Fontos, hogy betartsuk az orvos utasításait, mert túlzott használat esetén nem kívánt mellékhatások léphetnek fel. Természetes készítményekkel megköthetjük az orrnyálkahártyán a polleneket és csökkenthetjük az allergiás hajlamot, az immunrendszer túlzott reakcióját.

A dietetikus az allergiáról

Az allergia tünetei egyénileg eltérõek lehetnek, változatosak és súlyosságukban is különbözhetnek egymástól, ezeken túl halmozottan is jelentkezhetnek. Ugyanazon betegen a korral is változhatnak a megjelenõ tünetek.

Elõfordulhat az is, hogy csecsemõkori táplálékallergiához késõbb légúti allergia csatlakozik.

Olykor a pollen- és az ételallergia egymást erõsíti. Erre jó példa a parlagfû és a dinnye keresztreakciója. A dinnyében található mediátor anyagok fokozhatják a parlagfû okozta tüneteket, ezért a parlagfûre érzékenyek kerüljék ilyenkor a dinnye fogyasztását.

A tüneteket okozó allergén pontos ismerete vezethet a legeredményesebb terápia bevezetéséhez, melynek a megelõzés szerves részét képezi.

Ebben nagy szerepe van a csecsemõkori, minél hosszabb idejû anyatejes táplálásnak. A szoptatás alatt a szervezet megkapja mindazokat a védõ anyagokat, melyekkel sikeresebben veheti fel a versenyt az allergének ellen.

Ha azonban már kialakult a betegség, akkor próbáljuk csökkenteni a tüneteket, kezdjük el a megfelelõ, a pulmonológus által elõírt, általában antihisztamin-tartalmú kezeléseket.

Étrendi megkötés nincs, csupán annyi, hogy az esetlegesen fennálló ételallergiára fokozottabban kell figyelni, mert ronthatja a pollenallergia tüneteit.

A folyadék-, a vitamin- és az ásványianyag-szükséglet fokozódik, melynek kielégítéséhez részesítsük elõnyben az étkezéseink alkalmával a zöldségeket és a gyümölcsöket. Fogyasszunk minimum napi 2 liter folyadékot, szénsavmentes ásványvizet, teát, limonádét, frissen facsart gyümölcs- és zöldségleveket.
Allergia és lélek

A szénanátha, allergia kialakulása, illetve az aktuális állapot, a reakciók súlyossága semmiképpen sem független a pszichés állapottól, érzelmi történésektõl.

A tünetek elõszöri jelentkezésében - számos egyéb tényezõ mellett (öröklött hajlam, a szervezet védekezõrendszerének állapota, környezeti hatások stb.) - döntõ szerepük lehet megrázó, veszteséget, törést okozó életeseményeknek. Ezek a krízishelyzetek egyes esetekben a környezet számára is nyilvánvalóak (pl. haláleset, válás, munkahely elvesztése, iskolai bukás), gyakran azonban a rejtve maradó belsõ válság járul hozzá az allergiás tünetek heves jelentkezéséhez, különösen az intenzív személyiségfejlõdés idõszakaiban, azaz gyermek- és ifjúkorban. A lelki probléma és a betegség közötti kapcsolat felismerését nehezítõ további tényezõ, hogy nem mindig közvetlenül a belsõ krízis után jelentkeznek a tünetek.

A mögöttes tényezõk teljes feltárása szakszerûen vezetett pszichoterápiás folyamat segítségével lehetséges. Amennyiben szülõként úgy érezzük, hogy gyermekünk a tünetekkel "üzen" valamit, amit nem tudunk megfejteni, érdemes pszichológushoz fordulni.

A pillanatnyi allergiás reakciók hevességét negatívan befolyásolja a fáradtság és a stressz. A betegeknek - gyermekeknek és felnõtteknek egyaránt - arra kell törekedniük, úgy tudjanak teljes életet élni, hogy közben nem hanyagolják el betegségüket.

A gyógyszerek elõírás szerinti adagolásával, némi elõrelátással (pl. "pollengazdag" helyek kerülése, a megfelelõ készítmények becsomagolása kiránduláskor, utazások megfelelõ idõzítése), az immunrendszer erõsítésével (mozgás, egészséges táplálkozás) sokat lehet tenni a reakciók visszaszorítása és a korlátozó, szorongást hordozó betegségtudat megelõzése érdekében. Mindezt jól kiegészítheti valamely  - légzõgyakorlatokat is tartalmazó  - relaxációs technika elsajátítása.

dr. Valló Ágnes/Havasi Anikó/Kiss Ákos

Forrás >>>